Ám ha a kutató méhek olyan családot találnak, amely gyenge, anyátlan vagy álanyás, hamarosan kialakulhat a rablás. Az ilyen családok erősen zúgnak vagy magas síró hangot hallatnak, amit a kutatók már messziről érzékelnek. Ezekben a családokban nem működik megfelelőképpen a munkamegosztás, nem képesek szervezett és összehangolt munkára, az őrök sem képesek feladatuk ellátására. Az anyás, de valamilyen oknál fogva legyengült családok is rablásveszélynek vannak kitéve. A gyenge családok kis létszámú őrsége nem képes ellenállni a rablók támadásának.
Mézet szívnak fel, és visszarepülnek saját kaptárjukba, ahol a hordásra jellemző tánccal értesítik társaikat a mézszerzési lehetőségről. Így egyre többen indulnak rabolni. Az áldozatul esett kaptárból elhordják az összes mézet, lerágják a lépeket, felbontják a fedett fiasítást, kihúzzák a sejtekből az álcákat. A méz egy részét szétkenik, a kaptárban és a kijáróban ragacsos viasztörmeléket hagynak.
Fotó: Jenny Castaño, Pixabay
Ha a méhészetben több anyátlan, álanyás vagy legyengült család van, a rablás átterjedhet ezekre, később az erősebbekre is. Ha a rablás elhatalmasodik, az éjszakát követően másnap folytatódik. Ha a méhész nem avatkozik közbe időben, akár egy közeli idegen méhészetből is bekapcsolódhatnak méhcsaládok a rablásba. Szerencsétlen esetben a teljes méhészet vagy a környező méhészetek a rablás áldozatává válhatnak.
A nyár végi időszakban, amikor a családok téli felkészítése történik, általában nincs hordás. Ezért fontos a teendők megtervezése és a gyors munka. Ha a kutatás erősödik, ne a soron következő kaptárral folytassuk, hanem menjünk távolabb. Azzal, hogy szakszerűen és gyorsan dolgozunk, nem adunk esélyt a rablás bekövetkeztének.
Az őrök nem veszik észre, vagy nem fordítanak kellő figyelmet az idegen méhekre, ilyenkor nincs verekedés sem. Általában akkor fordul elő, ha nem teljes a hordástalanság, és csak egy szomszédos család figyel fel a gyenge, védekezni nem képes családra. A rablott család méhei életben maradnak, és ha a méhész időben közbeavatkozik, megmentheti őket.
A rablást könnyebb megelőzni, mint megszüntetni, ezért célszerű betartani az alábbi ajánlásokat:
- kéthetente át kell vizsgálni méheinket, hogy ne fordulhasson elő anyátlan vagy álanyás család;
- gyenge családot ne tartsunk méhészetünkben;
- hordástalan időben szűkítsük le a kijárónyílást;
- csak késő este etessünk;
- cukorszörpöt etetéskor ne csöpögtessük el;
- hordástalan időben csak kora reggel vagy késő délután bontsunk kaptárt;
- ha kaptárbontáskor kutató méheket észlelünk, azonnal csukjuk be a kaptárt;
- vizsgáljuk át a kaptárakat, az esetleges repedéseket tömítsük el;
- ne hagyjunk a szabadban semmilyen méhészeti eszközt.
A rablás megszüntetése:
- a méhészet összes kaptárjának kijárónyílását szűkítsük le;
- a rablott család kijárónyílását szűkítsük 1 centiméterre;
- zöld leveles faágakat tűzzünk a rablott kaptár elé;
- végső esetben a rablott család kaptárját vegyük ki a kaptársorból, helyezzük távolabbra, és a két szomszédos kaptár kijáróját szűkítsük 1 centiméterre.
A sorozat korábban megjelent részei:
