Sok étel állagát kell sűrítenünk valamilyen módon, ami elvileg vízelvonással is megoldható lenne, de ennél sokszor egyszerűbb és jobb valamilyen növényi anyagot használni erre a célra. sűrítő

A félkész és készételeken található E-számok sokakat rettentenek el, ugyanis számos színezéket, tartósítószert és állagjavítót is találunk köztük, ám ezek egy része teljesen természetes anyag, melyek nemhogy károsak, hanem sokszor még egészségesek is.

A növényi alapú étrend térnyerésével egyre nagyobb az igény a hagyományos sűrítési módszerek kiváltására. Szerencsére számos növényi eredetű anyag áll rendelkezésünkre, amelyekkel ételeinket ízletesen sűríthetjük, legyen szó mártásokról, levesekről, főzelékekről vagy desszertekről.

Guargumi

Bár nem hangzik jól a „gumi” kifejezés egy ételben, és ha az E412 számot látjuk leírva, az sem túl bizalomgerjesztő, pedig ez egy teljesen természetes anyag. A fagyérzékeny, hatalmas termetű egynyári guarbab (Cyamopsis tetragonolobus) magjából nyerik: a magokat megtisztítják, őrlik, majd a guargumit kivonják és szárítják. Erős sűrítő hatású, hideg vízben is oldódik, viszkózus oldatot képez, és gluténmentes. Szószok, mártások, levesek, desszertek, fagylaltok sűrítésére használják.

Konjak

Az E425 szám takarja, és sokaknak ismerős lehet a növény, amit csodagumó vagy leopárdpálma néven tartunk dísznövényként. Télen a csupasz gumóból jön elő büdös, legyeket vonzó virágzata. A konjaklisztet az ázsiai konjaknövény (Amorphophallus konjac) gumójából készítik.

Fő alkotóeleme a glükomannán nevű vízoldható rost. Erős vízmegkötő képességgel rendelkezik, zselésítő hatású. Gluténmentes és alacsony kalória­tartalmú. Levesek, szószok, mártások, tészták (pl. shirataki tészta) sűrítésére, zselésítésére használják.

Lehet kapni ebből készült tésztákat, melyek gyakorlatilag teljesen szénhidrátmentesek, mert nem tud felszívódni belőle szénhidrát, miközben áthalad az emésztőrendszerünkön.

Nagy mennyiségben fogyasztva hasmenést, gyomorgörcsöt, hányást okozhat.

Szentjánoskenyérliszt

A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) terméséből őrlik, jele az E410. Ez a fa a Földközi-tenger térségében őshonos, és nálunk is ültetik. A terméséből őrölt liszt hideg és meleg vízben is oldódik, sűrítő és stabilizáló hatású, gluténmentes. Gyakran használják guargumival kombinálva a szinergikus hatás miatt.

Érdemes megemlíteni a karobot, ami gyakorlatilag ugyanaz, mint a szentjánoskenyérliszt: mindkettő a szentjánoskenyérfa terméséből készül, de a kifejezések használata kissé eltérhet.

A karobot gyakrabban használják magára a szárított termésre vagy az abból készült porra általánosan, mint élelmiszerre gondolva. A szentjánoskenyérliszt kifejezés specifikusan a szárított szentjánoskenyér-hüvelyekből őrölt finom porra utal, amelyet sütéshez, főzéshez használnak.

A karobot gyakran használják a kakaó és a csokoládé helyettesítésére, mivel édes, enyhén karamellás íze van. A szentjánoskenyérfa hüvelyterméseket hoz, amelyek éréskor sötétbarnává válnak. Ezeket a hüvelyeket szárítják és őrlik finom porrá, ez a karobpor.

Emiatt gyakran használják süteményekben, desszertekben, italokban és egyéb ételekben, ahol a csokoládé ízét szeretnék elérni, de esetleg el akarják kerülni a koffeint vagy más, a kakaóban található anyagokat. A karob gazdag rostokban, vitaminokban (különösen B-vitaminokban) és ásványi anyagokban (például kalciumban és káliumban). Alacsonyabb a zsírtartalma, mint a kakaónak, és nem tartalmaz koffeint vagy teobromint, a kakaóban található stimulánsokat. Gluténmentes és laktózmentes is.