0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 14.

Ettől lesznek finomabbak és egészségesebbek a növényi alapú tejhelyettesítők

Egy új kutatás azt vizsgálja, hogy bizonyos tejsavbaktériumok hogyan képesek javítani a növényi alapú tejhelyettesítő termékeket mind íz, mind pedig a tápanyagtartalom terén. Az eredmények nagyban segíthetik a fenntartható élelmiszertermelést is.

A fermentáció maga a technológia kulcsa

A fermentáció nem újkeletű találmány – már évezredek óta használja az emberiség az élelmiszerek tartósítására és feljavítására. Gondoljunk csak a savanyított káposztára, a kefirre, a sajtra vagy a joghurtra. Ma pedig olyan technológiaként áll előttünk, mely nélkülözhetetlen a tejtermékek helyettesítésére megalkotott növényi alapú élelmiszerek minőségének javításához.

savanyúság
A savanyítás és tejsavbaktériumoknak köszönhetően zajlik le
Illusztráció: Freepik

Sok növényi alapú összetevő olyan természetes ízeket tartalmaz, melyet a fogyasztók nem szeretnek annyira, mint mondjuk a keserű, földszerű vagy épp zöld ízjegyek.

Ezek az összetevők – leggyakrabban aldehidek, ketonok és tanninok – a növényi életfolyamatok melléktermékei, és nehéz úgy kivonni a késztermékből, hogy az ne járjon valamilyen negatív következménnyel.

A kutatók szerint pont ezeket az összetevőket képesek a tejsavbaktériumok lebontani semlegesebb ízű, vagy kevésbé érezhető összetevőkké. Az eredmény pedig egy olyan végtermék, mely mind ízében, mind aromájában jobban hasonlít a hagyományos erjesztett tejtermékekhez.

A kutatás főbb megállapításai:
  • A tejsavbaktériumok csökkenthetik a növényi alapú erjesztett termékekben lévő mellékízeket.
  • Lebonthatják az anti-tápanyag vegyületeket, és fokozhatják az ásványi anyagok, például a vas és a cink felszívódását.
  • A növényekben található tejsavbaktériumok különösen alkalmasak a növényi alapú tejek erjesztésére, mivel genetikailag alkalmazkodtak az ilyen környezethez.
  • Az eredmények más alternatív élelmiszerek esetében is hasznosak lehetnek, ahol az kellemetlen mellékízek befolyásolják a fogyasztói elfogadottságot. Ilyen például a rovaralapú termékek esetében.
rovarfehérje fermentáció tejsavbaktérium
Fotó: Justin Eng/Pexels

Anti-tápanyagok és ásványi anyagok felszívódása

A növényi alapú tejtermék-alternatívák másik kihívása az anti-tápanyagtartalmuk, amely negatívan befolyásolja az olyan alapvető ásványi anyagok, mint a vas, a cink és a kalcium felszívódását a szervezetben, vagy a fehérjék emészthetőségére van rossz hatással.

Az anti-tápanyagok kötődnek ezekhez az ásványi anyagokhoz, így azok hozzáférhetetlenné válnak a szervezet számára. Ennek eredményeképpen a termékek papíron tartalmazhatnak vasat vagy cinket, de mégsem elégítik ki a tápanyagszükségletet.

A kutatók rámutatnak, hogy a tejsavbaktériumokkal történő erjesztés segíthet számos anti-tápanyag vegyület lebontásában. Bizonyos baktériumtörzsek olyan enzimeket termelnek, amelyek képesek lebontani ezeket az összetett molekulákat, ezáltal növelve a tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét a végtermékben.

Növényekhez alkalmazkodott baktériumok

A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem minden tejsavbaktérium egyformán alkalmas erre a feladatra. Az eredetileg tejből izolált baktériumok jellemzően állati eredetű környezethez alkalmazkodtak. Ezzel szemben a növényekből vagy növényi eredetű élelmiszerekből származó baktériumok evolúciós előnyt élveznek a növényi szubsztrátok kezelésében.

A természetes szelekció révén ezek a törzsek kifejlesztették a növényi cukrok hasznosításának és az összetett növényi vegyületek lebontásának képességét – így ideális indító kultúrák a növényi alapú fermentált termékekhez.

Ezért a baktériumtörzs és az erjesztési körülmények megválasztása döntő fontosságú lesz olyan termékek kifejlesztéséhez, amelyek nemcsak ízletesek és aromásak, hanem magas tápértékkel is rendelkeznek.

Forrás: ScienceDaily

Magazin ajánló: